Megfelelő a kormány reformcsomagjának iránya, ám egyes területeken módosításra szorulna és az intézkedéseket is jelentős végrehajtási kockázatok övezik - olvasható a Nemzetközi Valutaalap szerdán kiadott, Magyarországról szóló terjedelmes anyagában. Az IMF szakértői egyúttal nagyon ambiciózusnak tartják a kormány célkitűzéseit mind a növekedés, mind pedig a költségvetés területén: várakozásuk szerint idén és jövőre sem lesz 3%-os növekedés Magyarországon, és a költségvetés hiánya, valamint az államadósság sem csökken a remélt ütemben. Az igazgatótanács eközben aggodalmának adott hangot MOL-ügylettel kapcsolatban.
Emlékezetes, a Nemzetközi Valutalap stábja április elején járt Budapesten és megbeszéléseket folytatott a magyarországi hatóságokkal a rendszeres (korábbi nemzetközi megállapodás keretében vállalt) program vizsgálatának keretében. Az IMF április 11-én hozta nyilvánosságra az erről szóló sajtóközleményét, most pedig a részletes, 49 oldalas programmonitoringról szóló jelentés került napvilágra.
Kritikus időszak előtt állunk
Megfelelő a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott reformok iránya és amennyiben teljes egészében megvalósulnak az intézkedések, akkor fenntartható pályára állhat az államadósság és a reformok támogathatják a gazdasági növekedést - eddig tartanak a biztató szavak az IMF részéről. A Valutaalap szakértői ugyanis a dokumentum bevezetőjében rögtön meg is jegyzik, hogy a reformcsomaggal kapcsolatos végrehajtási kockázatok jelentősek, a kormánypárt reformok végrehajtásával kapcsolatos politikai akarata bizonytalan és a hivatalos tartalékokat növelni kellene a jövőben, miután jelentős külső refinanszírozási igény jelentkezik a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése miatt (nem pedig csökkenteni, ahogyan az a MOL-részesedés megvásárlása miatt történik).
Az IMF igazgatótanácsa felrótta a mostani kormánynak, hogy a nemzetközi hitelprogram keretében korábban elért fiskális eredmények többségét "leépítette". Az IMF illetékese a Magyarországról megjelent anyag szerdai sajtótájékoztatóján ennek kapcsán kérdésre válaszolva kifejtette: ez alatt a költségvetés valós (egyszeri tételek, így nyugdíjvagyon nélkül számol) egyenlegének romlását értették. A ciklikusan kiigazított költségvetési hiány a 2009-es 2,6%-ról 2010-ben 3,1%-ra emelkedett, a strukturális deficit ezalatt 2,9%-ról 4,3%-ra romlott (GDP-arányosan).
Nem tetszik a MOL-vásárlás az IMF-nek
A nemzetközi hitelprogram monitoringjelentéséhez csatolt 4 oldalas IMF-igazgatótanácsi közlemény külön kitér a kormány közelmúltbeli bejelentésére, miszerint a magyar állam megvásárolta a MOL 21%-os részvénycsomagját a Szurguttól. Az igazgatók egyetértettek abban, hogy az ország hivatalos tartalékának növelése további biztosítékot jelentene Magyarország számára, figyelembe véve a 2012-14-es időszakban esedékes külső kötelezettségeket, valamint az európai pénzpiacokon jelenleg zajló feszültségeket - fogalmaz az igazgatótanács közleménye, amely hozzáteszi: az igazgatók ezért aggodalmuknak adtak hangot, amiért a kormány a tartalékok terhére veszi meg a MOL 21%-os részvénycsomagját. Az IMF szakértőinek anyaga szerint így a rövid távú adósság (tartalékkal való) fedezettsége 78%-ra csökken a korábbi 82%-ról. Rövid távon tehát a MOL részesedés megvásárlása csökkenti az ország fiskális és külső mozgásterét - fogalmaz az IMF anyaga.
A nemzetközi szervezet szerdai sajtótájékoztatóján szintén szóba került a MOL-ügylet. Az IMF illetékese ennek kapcsán kiemelte, hogy az igazgatótanács ülésén több tag is aggodalmának adott hangot, hogy a kormány a tartalékból finanszírozza a vásárlást.
Az elmúlt hónapokban a magyar hatóságok változtattak gazdaságpolitikájukon, az új politikai mixtúra - amit még nem hajtott végre a kormány - strukturális költségvetési intézkedéseket tartalmaz a magas államadósság csökkentése és a bankok ingatlan-portfóliójában található feszültségek kezelése érdekében - áll az IMF jelentésében, amely hozzáteszi: a mostani ígéretek szemben állnak a kormány korábbi kommunikációjával, amikor még a kabinet a gyors adócsökkentés nyomán beinduló gazdasági növekedésben hitt. A korábbi nemzetközi hitelprogram mostani ellenőrzése a kormány új, tervezett intézkedéseire fókuszált, valamint arra, hogy Magyarország hogyan teljesíti a Valutaalap felé fennálló 2012-13-as kötelezettségeit - olvasható a dokumentumban, amely szerint ebből a szempontból a következő 6-12 hónap rendkívül kritikus időszak az ország számára. Az IMF szerint a Fidesznek megvan a többsége a reformok végrehajtásához, ám a politikai akarat még továbbra is bizonytalan.
Mit mondanak a számok?
Az IMF legfrissebb anyagának táblázatából kiderül, hogy nem hisz annyira a kormány optimista előrejelzésében: mind a gazdasági növekedés, mind pedig a fiskális mutatószámok tekintetében óvatosabb számokat vetít előre. A Valutaalap friss prognózisa szerint a magyar gazdaság idén és jövőre sem tud majd 3%-kal bővülni és 2014-15-ben is 3% körüli GDP-növekedésre lesz képes. Ezek a számok még a kormány konzervatív prognózisánál is rosszabbak.
Pesszimistább képet vázolt fel az IMF anyaga a költségvetési kilátások esetében is. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint ugyanis az idei (GDP-arányos) 2,3%-os költségvetési többlet után jövőre 3,3%-os lesz a deficit és csak 2013-ra érjük el a régóta áhított (és az unió által is elvárt) 3%-os szintet. Ezt követően fokozatosan csökkenhet a költségvetés hiánya, ám egyáltalán nem olyan biztató módon, ahogyan azt a kormány a konvergencia programban vállalta.
Az IMF anyaga nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy a kormány 2%-ra szállította le az idei évben várható költségvetési többlet GDP-arányos értékét. A szervezet szakértői megjegyzik, hogy erre az egyszeri kiadási tételek (MÁV és BKV adósságának átvállalása, PPP-projektek kiváltása), valamint a vártnál gyengébb bevételi adatok miatt van szükség. Az elmúlt hónapok gyenge költségvetési adatait látva a kormány döntött a GDP 0,9%-ával felérő zárolásról is - emlékeztet az IMF anyaga utalva a 250 milliárd forintos, még februárban bejelentett zárolásra.
A Nemzetközi Valutaalap nagyon is ambiciózusnak tartja a konvergencia programban lefektetett, államadósságra vonatkozó kormányzati célkitűzést. Prognózisa szerint ugyanis jövőre 74,3%-ra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság (szemben a kormány 72,1%-os várakozásával) és 2013-ban is 70%-nál magasabb adósságrátával kell "háborút folytatnunk".
Az IMF szakemberei szemléletes ábrán mutatják be, hogy mi történne, ha nem valósulnának meg a Széll Kálmán-tervben szereplő reformintézkedések. Az államadósság ebben az esetben 2016-ra egészen a 90%-os szintig növekedne.
Mit mond a reformcsomagról az IMF?
Az IMF szakértői stábja úgy ítéli meg, hogy a szociális juttatások visszavágása, valamint a bevételi oldali intézkedések nagy valószínűséggel gyorsan teljesülhetnek. Az egészségügyet és nyugdíjrendszert érintő reformok azonban továbbra is hiányosak (pl. gyógyszerkassza), ezért összességében jelentősek a végrehajtási kockázatok - figyelmeztetnek.
A nemzetközi szervezet szakértői egyes intézkedések minőségét is megkérdőjelezik. A szociális juttatások tervezett csökkentését inkább jogosultsági alapon kellene felülvizsgálni az általános fűnyíróelv érvényesítése helyett, a legkiszolgáltatottabb rétegek védelme érdekében. Főként, ha figyelembe vesszük az új (igen regresszív) személyi jövedelemadó rendszert - figyelmeztetnek.
Az IMF ajánlásában kiemeli, hogy a reformcsomag néhány fontosabb területét módosítani kellene. Több figyelmet kellene fordítson a kormány a közszféra reformjára, és konkrét lépéseket kellene tegyen a közszféra néhány szintjét tapasztalható feleslegesen alkalmazott munkaerőre - áll a jelentésben. Az állami közlekedési vállalatok átfogó átalakítása sokkal ambiciózusabb kellene legyen, valamint az ágazati különadókat minél hamarabb meg kellene szüntetni, miután aláássák az üzleti környezetet - javasolják.
Több kockázat is jelen van
A Valutaalap szakértői külön kitérnek a legutóbbi költségvetési folyamatokra. Felidézik, hogy a tavalyi költségvetési egyenleg meghaladta az előzetes várakozásokat és a kormányzati célokat és a gyenge fiskális teljesítmény az idei év elején is folytatódott: a költségvetés hiánya már az első negyedévben túllépte az egész éves hiánycélt. Meglátásuk szerint ez főként abból származott, hogy a bevételek elmaradtak a túlzottan optimista kormányzati várakozásoktól.
Az IMF szakemberei ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az egyik pozitív jel a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a növekedést segíti a külső kereslet felfutása. Emellett emelkedtek a devizatartalékok és a kormány sikeresen kibocsátotta devizakötvényeit - fogalmaznak az IMF közgazdászai, akik azonban egy további kockázati tényezőre is felhívták a figyelmet. Ez pedig a svájci frank erejéből származó, a bankrendszer hitelminőségére leselkedő veszélyforrás.
Az IMF anyaga ugyanakkor elismeri, hogy részben a költségvetési reformprogram bejelentése jelentősen segítette a magyar eszközök megítélésének javulását. Az ország csődkockázati felára így közelebb került a régiós átlaghoz, ám továbbra is meghaladja a tavaly áprilisi, kormányváltás előtti szinteket.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=151012
