A világ többi régiójához képest lassú kilábalásra számíthat az öreg kontinens, és ez igaz mind a fejlett, mind a feltörekvő európai régióra. A Nemzetközi Valutaalap ma megjelent WEO (World Economic Outlook) első fejezetében a világgazdaság növekedési lehetőségeit taglalja. 1,3 százalékkal növekedhet Európa gazdasága idén, jövőre pedig 1,9 százalékkal - számít az IMF. A feltörekvő országok növekedése kicsit túltehet ezeken a számokon, de a világ többi feltörekvő régiójához képest a növekedési kilátások igen szerények. Magyarország gazdasága idén -0,2 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nőhet. Az infláció hazánkban 2010-ben 4,3%, 2011-ben 2,5% lehet.
A fejlett európai országokban többnyire volt tér a fiskális stimulusra, a hatás mégis szerény maradt, mivel a kereslet beszűkülését ezek a lépések sem tudták megakadályozni. A legsúlyosabb visszaesést azonban azok az országok szenvedték el, amelyek egyébként is nagy külső és fiskális egyensúlytalansággal küzdöttek, és finanszírozásuk erősen függött a külföldtől, mint például a balti államok, Bulgária és Románia.
A GDP tetemes visszaesése megemelte a kibocsátás-arányos államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország). További problémát jelentett Európa gazdaságára, hogy bár több eurózóna tagországban indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni.
A javulás jelei azonban már feltünedeztek Európában is. 2009 második felében újraindult a készletek feltöltése, a világkereskedelmi forgalom normalizálódott, továbbá jól szolgálták a kilábalást a gazdaságösztönző intézkedések, és jól védték ki a súlyosabb visszaesést a nehéz helyzetbe került országok a nemzetközi szervezetek - sok esetben pénzügyi - segítségével.
A fejlett európai térség gazdasága 1 százalék körüli növekedést produkálhat idén, a feltörekvők pedig 3 százalékost. 2011-ben azonban a növekedési kilátások lényegében nem javulnak tovább. Az összesített európai adatok közt szignifikánsan kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre, visszaesésre számíthat 2010-ben Görögország, Írország, Izland, a balti államok és Magyarország is.
A fejlett európai országokban többnyire volt tér a fiskális stimulusra, a hatás mégis szerény maradt, mivel a kereslet beszűkülését ezek a lépések sem tudták megakadályozni. A legsúlyosabb visszaesést azonban azok az országok szenvedték el, amelyek egyébként is nagy külső és fiskális egyensúlytalansággal küzdöttek, és finanszírozásuk erősen függött a külföldtől, mint például a balti államok, Bulgária és Románia.
A GDP tetemes visszaesése megemelte a kibocsátás-arányos államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország). További problémát jelentett Európa gazdaságára, hogy bár több eurózóna tagországban indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni.
A javulás jelei azonban már feltünedeztek Európában is. 2009 második felében újraindult a készletek feltöltése, a világkereskedelmi forgalom normalizálódott, továbbá jól szolgálták a kilábalást a gazdaságösztönző intézkedések, és jól védték ki a súlyosabb visszaesést a nehéz helyzetbe került országok a nemzetközi szervezetek - sok esetben pénzügyi - segítségével.
A fejlett európai térség gazdasága 1 százalék körüli növekedést produkálhat idén, a feltörekvők pedig 3 százalékost. 2011-ben azonban a növekedési kilátások lényegében nem javulnak tovább. Az összesített európai adatok közt szignifikánsan kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre, visszaesésre számíthat 2010-ben Görögország, Írország, Izland, a balti államok és Magyarország is.
A 2009 októberi WEO riport óta az IMF nehezebbnek ítéli meg az európai gazdaság kilábalását. A visszaesésnek valamivel nagyobb esélye van. Ennek egyik oka a görög krízis, amely megrengeti az eurózóna és az Európai Unió stabilitását, a másik ok pedig a periférián elhelyezkedő országok továbbra is fennálló pénzügyi egyensúlytalanságai. Bár az egyensúlytalanságok kezelése lefojtja a növekedési kilátásokat, épp az előforduló újabb válságokkal szemben tesznek ellenállóvá.
A világtérképen jól látszik, hogy a fejlett piacok növekedési kilátásai jóval elmaradnak a fejlődő országokétól. Ez természetesen nem meglepő annak fényében, hogy a fejlődő országokban az átmenet természetes velejárója a kiemelkedő növekedés is.
Az IMF megfogalmaz néhány ajánlást az európai közösségek számára, mint: - Közös fiskális szabályokat kellene bevezetni az eurózónában a pénzügyi folyamatokat felügyelő rendszerrel együtt.
- Szigorú célszámok helyett stratégia a versenyképesség erősítésére. Az EU 2020-as stratégiája egy jó kiindulópont, a benne foglaltak végrehajtását nem szabad elodázni.
- A határokon átnyúló pénzügyek biztonságos működése érdekében átfogó felügyeleti, koordináló rendszert kell létrehozni.
(forrás: portfolio.hu)
