2011. augusztus 30., kedd
Szomorúbb jövőt jósol az IMF Amerikának és Európának
2011.08.29 20:16
Az IMF csökkenti Amerikára és Európára vonatkozó növekedési előrejelzéseit, ráadásul a nemzetközi szervezet szerint a Fed-nek és az Európai Központi Banknak is készen kell állnia további monetáris politikai lazításra - számolt be egy olasz hírügynökség az IMF következő hónapban megjelenő dokumentumának kiszivárogtatójára hivatkozva.
Az amerikai gazdaság 2011-es növekedésének előrejelzését 2,5%-ról 1,6%-ra csökkentette az IMF úgy, hogy a korábbi becslést mindössze két hónappal ezelőtt adta ki a szervezet. A 2012-es évre vonatkozó becslését pedig 2,7%-ról 2%-ra módosították a Valutaalap szakemberei. A becslések mindössze egy olasz hírügynökség meg nem erősített értesülései, a dokumentum hivatalos publikációja csak a következő hónapban várható. A jelentés szerint a növekvő kockázatokra tekintettel a Fed-nek készen kell állnia további, nem szokványos eszközök bevetésére.
A Nemzetközi Valutaalap nem csak az amerikai, de az európai kilátásokat is megnyirbálta. Az eurózóna 2011-es növekedését 2-ről 1,9%-ra, míg a jövő évi 1,7%-os becslést 1,4%-ra csökkentette. Az EKB feladatai között pedig a szuverén adósságok piacának kordában tartását említi a dokumentum.
Ezek a várakozás csökkenétések természetesen a globális növekedési becslésekben is meglátszanak, idén a korábban előrejelzett 4,3% helyett 4,2%-kal növekedhet a világ gazdasága, míg jövőre 4,5% helyett csak 4,3%-kal.
A hírügynökség információi szerint a németek idei számait változatlan szinten hagyhatja a Valutaalap, míg jövőre 0,4%-kal alacsonyabb, 1,6%-os növekedéssel számolnak. A közös fizetőeszközzel rendelkező országok közül Olaszország és Spanyolország kilátásai a leggyengébbek, előbbi ismét elnyerheti a "leglassabban növekvő fejlett ország" címet 0,8%-os idei illetve 0,7%-os 2012-es növekedési kilátásaival.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=154494
Az IMF csökkenti Amerikára és Európára vonatkozó növekedési előrejelzéseit, ráadásul a nemzetközi szervezet szerint a Fed-nek és az Európai Központi Banknak is készen kell állnia további monetáris politikai lazításra - számolt be egy olasz hírügynökség az IMF következő hónapban megjelenő dokumentumának kiszivárogtatójára hivatkozva.
Az amerikai gazdaság 2011-es növekedésének előrejelzését 2,5%-ról 1,6%-ra csökkentette az IMF úgy, hogy a korábbi becslést mindössze két hónappal ezelőtt adta ki a szervezet. A 2012-es évre vonatkozó becslését pedig 2,7%-ról 2%-ra módosították a Valutaalap szakemberei. A becslések mindössze egy olasz hírügynökség meg nem erősített értesülései, a dokumentum hivatalos publikációja csak a következő hónapban várható. A jelentés szerint a növekvő kockázatokra tekintettel a Fed-nek készen kell állnia további, nem szokványos eszközök bevetésére.
A Nemzetközi Valutaalap nem csak az amerikai, de az európai kilátásokat is megnyirbálta. Az eurózóna 2011-es növekedését 2-ről 1,9%-ra, míg a jövő évi 1,7%-os becslést 1,4%-ra csökkentette. Az EKB feladatai között pedig a szuverén adósságok piacának kordában tartását említi a dokumentum.
Ezek a várakozás csökkenétések természetesen a globális növekedési becslésekben is meglátszanak, idén a korábban előrejelzett 4,3% helyett 4,2%-kal növekedhet a világ gazdasága, míg jövőre 4,5% helyett csak 4,3%-kal.
A hírügynökség információi szerint a németek idei számait változatlan szinten hagyhatja a Valutaalap, míg jövőre 0,4%-kal alacsonyabb, 1,6%-os növekedéssel számolnak. A közös fizetőeszközzel rendelkező országok közül Olaszország és Spanyolország kilátásai a leggyengébbek, előbbi ismét elnyerheti a "leglassabban növekvő fejlett ország" címet 0,8%-os idei illetve 0,7%-os 2012-es növekedési kilátásaival.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=154494
2011. június 15., szerda
Újra kritizálják a kormányt! - Mit mond most az IMF?
2011.06.15 17:30
Megfelelő a kormány reformcsomagjának iránya, ám egyes területeken módosításra szorulna és az intézkedéseket is jelentős végrehajtási kockázatok övezik - olvasható a Nemzetközi Valutaalap szerdán kiadott, Magyarországról szóló terjedelmes anyagában. Az IMF szakértői egyúttal nagyon ambiciózusnak tartják a kormány célkitűzéseit mind a növekedés, mind pedig a költségvetés területén: várakozásuk szerint idén és jövőre sem lesz 3%-os növekedés Magyarországon, és a költségvetés hiánya, valamint az államadósság sem csökken a remélt ütemben. Az igazgatótanács eközben aggodalmának adott hangot MOL-ügylettel kapcsolatban.
Emlékezetes, a Nemzetközi Valutalap stábja április elején járt Budapesten és megbeszéléseket folytatott a magyarországi hatóságokkal a rendszeres (korábbi nemzetközi megállapodás keretében vállalt) program vizsgálatának keretében. Az IMF április 11-én hozta nyilvánosságra az erről szóló sajtóközleményét, most pedig a részletes, 49 oldalas programmonitoringról szóló jelentés került napvilágra.
Kritikus időszak előtt állunk
Megfelelő a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott reformok iránya és amennyiben teljes egészében megvalósulnak az intézkedések, akkor fenntartható pályára állhat az államadósság és a reformok támogathatják a gazdasági növekedést - eddig tartanak a biztató szavak az IMF részéről. A Valutaalap szakértői ugyanis a dokumentum bevezetőjében rögtön meg is jegyzik, hogy a reformcsomaggal kapcsolatos végrehajtási kockázatok jelentősek, a kormánypárt reformok végrehajtásával kapcsolatos politikai akarata bizonytalan és a hivatalos tartalékokat növelni kellene a jövőben, miután jelentős külső refinanszírozási igény jelentkezik a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése miatt (nem pedig csökkenteni, ahogyan az a MOL-részesedés megvásárlása miatt történik).
Az IMF igazgatótanácsa felrótta a mostani kormánynak, hogy a nemzetközi hitelprogram keretében korábban elért fiskális eredmények többségét "leépítette". Az IMF illetékese a Magyarországról megjelent anyag szerdai sajtótájékoztatóján ennek kapcsán kérdésre válaszolva kifejtette: ez alatt a költségvetés valós (egyszeri tételek, így nyugdíjvagyon nélkül számol) egyenlegének romlását értették. A ciklikusan kiigazított költségvetési hiány a 2009-es 2,6%-ról 2010-ben 3,1%-ra emelkedett, a strukturális deficit ezalatt 2,9%-ról 4,3%-ra romlott (GDP-arányosan).
Nem tetszik a MOL-vásárlás az IMF-nek
A nemzetközi hitelprogram monitoringjelentéséhez csatolt 4 oldalas IMF-igazgatótanácsi közlemény külön kitér a kormány közelmúltbeli bejelentésére, miszerint a magyar állam megvásárolta a MOL 21%-os részvénycsomagját a Szurguttól. Az igazgatók egyetértettek abban, hogy az ország hivatalos tartalékának növelése további biztosítékot jelentene Magyarország számára, figyelembe véve a 2012-14-es időszakban esedékes külső kötelezettségeket, valamint az európai pénzpiacokon jelenleg zajló feszültségeket - fogalmaz az igazgatótanács közleménye, amely hozzáteszi: az igazgatók ezért aggodalmuknak adtak hangot, amiért a kormány a tartalékok terhére veszi meg a MOL 21%-os részvénycsomagját. Az IMF szakértőinek anyaga szerint így a rövid távú adósság (tartalékkal való) fedezettsége 78%-ra csökken a korábbi 82%-ról. Rövid távon tehát a MOL részesedés megvásárlása csökkenti az ország fiskális és külső mozgásterét - fogalmaz az IMF anyaga.
A nemzetközi szervezet szerdai sajtótájékoztatóján szintén szóba került a MOL-ügylet. Az IMF illetékese ennek kapcsán kiemelte, hogy az igazgatótanács ülésén több tag is aggodalmának adott hangot, hogy a kormány a tartalékból finanszírozza a vásárlást.
Az elmúlt hónapokban a magyar hatóságok változtattak gazdaságpolitikájukon, az új politikai mixtúra - amit még nem hajtott végre a kormány - strukturális költségvetési intézkedéseket tartalmaz a magas államadósság csökkentése és a bankok ingatlan-portfóliójában található feszültségek kezelése érdekében - áll az IMF jelentésében, amely hozzáteszi: a mostani ígéretek szemben állnak a kormány korábbi kommunikációjával, amikor még a kabinet a gyors adócsökkentés nyomán beinduló gazdasági növekedésben hitt. A korábbi nemzetközi hitelprogram mostani ellenőrzése a kormány új, tervezett intézkedéseire fókuszált, valamint arra, hogy Magyarország hogyan teljesíti a Valutaalap felé fennálló 2012-13-as kötelezettségeit - olvasható a dokumentumban, amely szerint ebből a szempontból a következő 6-12 hónap rendkívül kritikus időszak az ország számára. Az IMF szerint a Fidesznek megvan a többsége a reformok végrehajtásához, ám a politikai akarat még továbbra is bizonytalan.
Mit mondanak a számok?
Az IMF legfrissebb anyagának táblázatából kiderül, hogy nem hisz annyira a kormány optimista előrejelzésében: mind a gazdasági növekedés, mind pedig a fiskális mutatószámok tekintetében óvatosabb számokat vetít előre. A Valutaalap friss prognózisa szerint a magyar gazdaság idén és jövőre sem tud majd 3%-kal bővülni és 2014-15-ben is 3% körüli GDP-növekedésre lesz képes. Ezek a számok még a kormány konzervatív prognózisánál is rosszabbak.
Pesszimistább képet vázolt fel az IMF anyaga a költségvetési kilátások esetében is. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint ugyanis az idei (GDP-arányos) 2,3%-os költségvetési többlet után jövőre 3,3%-os lesz a deficit és csak 2013-ra érjük el a régóta áhított (és az unió által is elvárt) 3%-os szintet. Ezt követően fokozatosan csökkenhet a költségvetés hiánya, ám egyáltalán nem olyan biztató módon, ahogyan azt a kormány a konvergencia programban vállalta.
Az IMF anyaga nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy a kormány 2%-ra szállította le az idei évben várható költségvetési többlet GDP-arányos értékét. A szervezet szakértői megjegyzik, hogy erre az egyszeri kiadási tételek (MÁV és BKV adósságának átvállalása, PPP-projektek kiváltása), valamint a vártnál gyengébb bevételi adatok miatt van szükség. Az elmúlt hónapok gyenge költségvetési adatait látva a kormány döntött a GDP 0,9%-ával felérő zárolásról is - emlékeztet az IMF anyaga utalva a 250 milliárd forintos, még februárban bejelentett zárolásra.
A Nemzetközi Valutaalap nagyon is ambiciózusnak tartja a konvergencia programban lefektetett, államadósságra vonatkozó kormányzati célkitűzést. Prognózisa szerint ugyanis jövőre 74,3%-ra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság (szemben a kormány 72,1%-os várakozásával) és 2013-ban is 70%-nál magasabb adósságrátával kell "háborút folytatnunk".
Az IMF szakemberei szemléletes ábrán mutatják be, hogy mi történne, ha nem valósulnának meg a Széll Kálmán-tervben szereplő reformintézkedések. Az államadósság ebben az esetben 2016-ra egészen a 90%-os szintig növekedne.
Mit mond a reformcsomagról az IMF?
Az IMF szakértői stábja úgy ítéli meg, hogy a szociális juttatások visszavágása, valamint a bevételi oldali intézkedések nagy valószínűséggel gyorsan teljesülhetnek. Az egészségügyet és nyugdíjrendszert érintő reformok azonban továbbra is hiányosak (pl. gyógyszerkassza), ezért összességében jelentősek a végrehajtási kockázatok - figyelmeztetnek.
A nemzetközi szervezet szakértői egyes intézkedések minőségét is megkérdőjelezik. A szociális juttatások tervezett csökkentését inkább jogosultsági alapon kellene felülvizsgálni az általános fűnyíróelv érvényesítése helyett, a legkiszolgáltatottabb rétegek védelme érdekében. Főként, ha figyelembe vesszük az új (igen regresszív) személyi jövedelemadó rendszert - figyelmeztetnek.
Az IMF ajánlásában kiemeli, hogy a reformcsomag néhány fontosabb területét módosítani kellene. Több figyelmet kellene fordítson a kormány a közszféra reformjára, és konkrét lépéseket kellene tegyen a közszféra néhány szintjét tapasztalható feleslegesen alkalmazott munkaerőre - áll a jelentésben. Az állami közlekedési vállalatok átfogó átalakítása sokkal ambiciózusabb kellene legyen, valamint az ágazati különadókat minél hamarabb meg kellene szüntetni, miután aláássák az üzleti környezetet - javasolják.
Több kockázat is jelen van
A Valutaalap szakértői külön kitérnek a legutóbbi költségvetési folyamatokra. Felidézik, hogy a tavalyi költségvetési egyenleg meghaladta az előzetes várakozásokat és a kormányzati célokat és a gyenge fiskális teljesítmény az idei év elején is folytatódott: a költségvetés hiánya már az első negyedévben túllépte az egész éves hiánycélt. Meglátásuk szerint ez főként abból származott, hogy a bevételek elmaradtak a túlzottan optimista kormányzati várakozásoktól.
Az IMF szakemberei ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az egyik pozitív jel a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a növekedést segíti a külső kereslet felfutása. Emellett emelkedtek a devizatartalékok és a kormány sikeresen kibocsátotta devizakötvényeit - fogalmaznak az IMF közgazdászai, akik azonban egy további kockázati tényezőre is felhívták a figyelmet. Ez pedig a svájci frank erejéből származó, a bankrendszer hitelminőségére leselkedő veszélyforrás.
Az IMF anyaga ugyanakkor elismeri, hogy részben a költségvetési reformprogram bejelentése jelentősen segítette a magyar eszközök megítélésének javulását. Az ország csődkockázati felára így közelebb került a régiós átlaghoz, ám továbbra is meghaladja a tavaly áprilisi, kormányváltás előtti szinteket.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=151012
Megfelelő a kormány reformcsomagjának iránya, ám egyes területeken módosításra szorulna és az intézkedéseket is jelentős végrehajtási kockázatok övezik - olvasható a Nemzetközi Valutaalap szerdán kiadott, Magyarországról szóló terjedelmes anyagában. Az IMF szakértői egyúttal nagyon ambiciózusnak tartják a kormány célkitűzéseit mind a növekedés, mind pedig a költségvetés területén: várakozásuk szerint idén és jövőre sem lesz 3%-os növekedés Magyarországon, és a költségvetés hiánya, valamint az államadósság sem csökken a remélt ütemben. Az igazgatótanács eközben aggodalmának adott hangot MOL-ügylettel kapcsolatban.
Emlékezetes, a Nemzetközi Valutalap stábja április elején járt Budapesten és megbeszéléseket folytatott a magyarországi hatóságokkal a rendszeres (korábbi nemzetközi megállapodás keretében vállalt) program vizsgálatának keretében. Az IMF április 11-én hozta nyilvánosságra az erről szóló sajtóközleményét, most pedig a részletes, 49 oldalas programmonitoringról szóló jelentés került napvilágra.
Kritikus időszak előtt állunk
Megfelelő a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott reformok iránya és amennyiben teljes egészében megvalósulnak az intézkedések, akkor fenntartható pályára állhat az államadósság és a reformok támogathatják a gazdasági növekedést - eddig tartanak a biztató szavak az IMF részéről. A Valutaalap szakértői ugyanis a dokumentum bevezetőjében rögtön meg is jegyzik, hogy a reformcsomaggal kapcsolatos végrehajtási kockázatok jelentősek, a kormánypárt reformok végrehajtásával kapcsolatos politikai akarata bizonytalan és a hivatalos tartalékokat növelni kellene a jövőben, miután jelentős külső refinanszírozási igény jelentkezik a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése miatt (nem pedig csökkenteni, ahogyan az a MOL-részesedés megvásárlása miatt történik).
Az IMF igazgatótanácsa felrótta a mostani kormánynak, hogy a nemzetközi hitelprogram keretében korábban elért fiskális eredmények többségét "leépítette". Az IMF illetékese a Magyarországról megjelent anyag szerdai sajtótájékoztatóján ennek kapcsán kérdésre válaszolva kifejtette: ez alatt a költségvetés valós (egyszeri tételek, így nyugdíjvagyon nélkül számol) egyenlegének romlását értették. A ciklikusan kiigazított költségvetési hiány a 2009-es 2,6%-ról 2010-ben 3,1%-ra emelkedett, a strukturális deficit ezalatt 2,9%-ról 4,3%-ra romlott (GDP-arányosan).
Nem tetszik a MOL-vásárlás az IMF-nek
A nemzetközi hitelprogram monitoringjelentéséhez csatolt 4 oldalas IMF-igazgatótanácsi közlemény külön kitér a kormány közelmúltbeli bejelentésére, miszerint a magyar állam megvásárolta a MOL 21%-os részvénycsomagját a Szurguttól. Az igazgatók egyetértettek abban, hogy az ország hivatalos tartalékának növelése további biztosítékot jelentene Magyarország számára, figyelembe véve a 2012-14-es időszakban esedékes külső kötelezettségeket, valamint az európai pénzpiacokon jelenleg zajló feszültségeket - fogalmaz az igazgatótanács közleménye, amely hozzáteszi: az igazgatók ezért aggodalmuknak adtak hangot, amiért a kormány a tartalékok terhére veszi meg a MOL 21%-os részvénycsomagját. Az IMF szakértőinek anyaga szerint így a rövid távú adósság (tartalékkal való) fedezettsége 78%-ra csökken a korábbi 82%-ról. Rövid távon tehát a MOL részesedés megvásárlása csökkenti az ország fiskális és külső mozgásterét - fogalmaz az IMF anyaga.
A nemzetközi szervezet szerdai sajtótájékoztatóján szintén szóba került a MOL-ügylet. Az IMF illetékese ennek kapcsán kiemelte, hogy az igazgatótanács ülésén több tag is aggodalmának adott hangot, hogy a kormány a tartalékból finanszírozza a vásárlást.
Az elmúlt hónapokban a magyar hatóságok változtattak gazdaságpolitikájukon, az új politikai mixtúra - amit még nem hajtott végre a kormány - strukturális költségvetési intézkedéseket tartalmaz a magas államadósság csökkentése és a bankok ingatlan-portfóliójában található feszültségek kezelése érdekében - áll az IMF jelentésében, amely hozzáteszi: a mostani ígéretek szemben állnak a kormány korábbi kommunikációjával, amikor még a kabinet a gyors adócsökkentés nyomán beinduló gazdasági növekedésben hitt. A korábbi nemzetközi hitelprogram mostani ellenőrzése a kormány új, tervezett intézkedéseire fókuszált, valamint arra, hogy Magyarország hogyan teljesíti a Valutaalap felé fennálló 2012-13-as kötelezettségeit - olvasható a dokumentumban, amely szerint ebből a szempontból a következő 6-12 hónap rendkívül kritikus időszak az ország számára. Az IMF szerint a Fidesznek megvan a többsége a reformok végrehajtásához, ám a politikai akarat még továbbra is bizonytalan.
Mit mondanak a számok?
Az IMF legfrissebb anyagának táblázatából kiderül, hogy nem hisz annyira a kormány optimista előrejelzésében: mind a gazdasági növekedés, mind pedig a fiskális mutatószámok tekintetében óvatosabb számokat vetít előre. A Valutaalap friss prognózisa szerint a magyar gazdaság idén és jövőre sem tud majd 3%-kal bővülni és 2014-15-ben is 3% körüli GDP-növekedésre lesz képes. Ezek a számok még a kormány konzervatív prognózisánál is rosszabbak.
Pesszimistább képet vázolt fel az IMF anyaga a költségvetési kilátások esetében is. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint ugyanis az idei (GDP-arányos) 2,3%-os költségvetési többlet után jövőre 3,3%-os lesz a deficit és csak 2013-ra érjük el a régóta áhított (és az unió által is elvárt) 3%-os szintet. Ezt követően fokozatosan csökkenhet a költségvetés hiánya, ám egyáltalán nem olyan biztató módon, ahogyan azt a kormány a konvergencia programban vállalta.
Az IMF anyaga nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy a kormány 2%-ra szállította le az idei évben várható költségvetési többlet GDP-arányos értékét. A szervezet szakértői megjegyzik, hogy erre az egyszeri kiadási tételek (MÁV és BKV adósságának átvállalása, PPP-projektek kiváltása), valamint a vártnál gyengébb bevételi adatok miatt van szükség. Az elmúlt hónapok gyenge költségvetési adatait látva a kormány döntött a GDP 0,9%-ával felérő zárolásról is - emlékeztet az IMF anyaga utalva a 250 milliárd forintos, még februárban bejelentett zárolásra.
A Nemzetközi Valutaalap nagyon is ambiciózusnak tartja a konvergencia programban lefektetett, államadósságra vonatkozó kormányzati célkitűzést. Prognózisa szerint ugyanis jövőre 74,3%-ra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság (szemben a kormány 72,1%-os várakozásával) és 2013-ban is 70%-nál magasabb adósságrátával kell "háborút folytatnunk".
Az IMF szakemberei szemléletes ábrán mutatják be, hogy mi történne, ha nem valósulnának meg a Széll Kálmán-tervben szereplő reformintézkedések. Az államadósság ebben az esetben 2016-ra egészen a 90%-os szintig növekedne.
Mit mond a reformcsomagról az IMF?
Az IMF szakértői stábja úgy ítéli meg, hogy a szociális juttatások visszavágása, valamint a bevételi oldali intézkedések nagy valószínűséggel gyorsan teljesülhetnek. Az egészségügyet és nyugdíjrendszert érintő reformok azonban továbbra is hiányosak (pl. gyógyszerkassza), ezért összességében jelentősek a végrehajtási kockázatok - figyelmeztetnek.
A nemzetközi szervezet szakértői egyes intézkedések minőségét is megkérdőjelezik. A szociális juttatások tervezett csökkentését inkább jogosultsági alapon kellene felülvizsgálni az általános fűnyíróelv érvényesítése helyett, a legkiszolgáltatottabb rétegek védelme érdekében. Főként, ha figyelembe vesszük az új (igen regresszív) személyi jövedelemadó rendszert - figyelmeztetnek.
Az IMF ajánlásában kiemeli, hogy a reformcsomag néhány fontosabb területét módosítani kellene. Több figyelmet kellene fordítson a kormány a közszféra reformjára, és konkrét lépéseket kellene tegyen a közszféra néhány szintjét tapasztalható feleslegesen alkalmazott munkaerőre - áll a jelentésben. Az állami közlekedési vállalatok átfogó átalakítása sokkal ambiciózusabb kellene legyen, valamint az ágazati különadókat minél hamarabb meg kellene szüntetni, miután aláássák az üzleti környezetet - javasolják.
Több kockázat is jelen van
A Valutaalap szakértői külön kitérnek a legutóbbi költségvetési folyamatokra. Felidézik, hogy a tavalyi költségvetési egyenleg meghaladta az előzetes várakozásokat és a kormányzati célokat és a gyenge fiskális teljesítmény az idei év elején is folytatódott: a költségvetés hiánya már az első negyedévben túllépte az egész éves hiánycélt. Meglátásuk szerint ez főként abból származott, hogy a bevételek elmaradtak a túlzottan optimista kormányzati várakozásoktól.
Az IMF szakemberei ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az egyik pozitív jel a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a növekedést segíti a külső kereslet felfutása. Emellett emelkedtek a devizatartalékok és a kormány sikeresen kibocsátotta devizakötvényeit - fogalmaznak az IMF közgazdászai, akik azonban egy további kockázati tényezőre is felhívták a figyelmet. Ez pedig a svájci frank erejéből származó, a bankrendszer hitelminőségére leselkedő veszélyforrás.
Az IMF anyaga ugyanakkor elismeri, hogy részben a költségvetési reformprogram bejelentése jelentősen segítette a magyar eszközök megítélésének javulását. Az ország csődkockázati felára így közelebb került a régiós átlaghoz, ám továbbra is meghaladja a tavaly áprilisi, kormányváltás előtti szinteket.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=151012
2011. április 12., kedd
Az olajár miatt aggódik az IMF
2011.04.11 20:55 Az újabb kockázatok ellenére erőre kapott a globális gazdasági növekedés - foglalható össze röviden a Nemzetközi Valutaalap évente kétszer megjelenő átfogó prognózisa. Az IMF szakemberei az idei és a jövő évre is 4,5%-os világgazdasági növekedést vetítenek előre, vagyis nem módosítottak januári előrejelzésükön.
A globális gazdasági növekedés 2011-ben és 2012-ben is 4,5% lehet az IMF hétfőn közzétett prognózisa szerint, vagyis a nemzetközi szervezet szakértői nem változtattak a két fő számon. Rontották viszont az USA, Japán és Nagy-Britannia idei évre vonatkozó GDP-növekedését. Az Egyesült Államok gazdasága idén 2,8%-kal bővülhet, míg jövőre 2,9%-os növekedést produkálhat.
Ezzel szemben az euróövezet növekedési kilátását minimálisan javították a Valutaaalp közgazdászai: idén összességében 1,6%-os lehet a GDP-növekedés, jövőre pedig 1,8%-ra gyorsulhat a növekedést. Mindkét esetben 0,1%-kal javította előrejelzését a szervezet.
Az IMF anyagából ugyanakkor az is kiderül, hogy csupán 3 ország van a világban, ahol 2011-12-ben recesszió várható és ebből kettő az euróövezetben található. Nevezetesen Portugália és Görögország (a harmadik recesszióval szembenéző ország az afrikai Elefántcsontpart).
Klikk a képre!
A Nemzetközi Valutaalap szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a magas munkanélküliség és az emelkedő nyersanyagárak jelentős kockázatot jelentenek a társadalomra nézve és túlhevülés jelei is mutatkoznak a feltörekvő országokban.
A magas nyersanyagárak új kihívásokat hoztak a felszínre, miközben a régi kihívások (fiskális és pénzügyi egyensúly, valamint a globális kereslet helyreállítása) is jelen vannak - áll a jelentésben, amely szerint a gazdasági kilátások összességében jónak mondhatók. Az aggodalmak most a nyersanyagárakból származnak - mondta Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza.
A Valutaalap friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén és jövőre is 2,8%-kal növekedhet. -------------------------------------------------------------------------------- www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=147912
2011. március 30., szerda
Dermesztő hír érkezett Svájcról
2011.03.30 10:26 Már rövid távon kamatot kellene emelnie a svájci jegybanknak, amennyiben az országot nem érik sokkok - jelezte a Nemzetközi Valutaalap a Svájcról szóló, IV. cikkely szerinti országjelentésében. Az IMF egyébként a hivatalos svájci prognózisoknál is optimistább a növekdés tekintetében, miután az idei évre 2,4%-os GDP-növekedést vetít előre. A növekedéssel nem lesz gond Erőteljes válság utáni fellendülést produkál a svájci gazdaság a látványos frankfelértékelődése ellenére: a kibocsátás és a foglalkoztatási ráta már meghaladja a válság előtti szinteket. A kilábalás széles bázisokon nyugszik, a belső és külső kereslet egyaránt bizakodásra ad okot - állapítja meg az IMF Svájcról szóló, napokban megjelent országjelentése. Az IMF szakemberei azzal számolnak, hogy a tavalyi 2,6%-os gazdasági növekedés után idén 2,4%-kal bővül az alpesi gazdaság, míg jövőre 1,8%-os GDP-növekedés jöhet. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a Valutaalap kedvezőbben ítéli meg Svájc növekedési kilátásait, miután a gazdasági tárca 2,1%-os, míg a jegybank 2% körüli növekedést vetít előre 2011-re. Az infláció miatt sem kell nagyon aggódnia Svájcnak, miután az IMF előrejelzése szerint 2011-12-ben 1% körül alakulhat az árszínvonal emelkedése. A különböző felmérések eredményei azt mutatják, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak - emlékeztet az országjelentés. Hamarosan elérkezik a kamatemelés ideje A svájci jegybank 2009 januárja óta gyakorlatilag nullához közeli alapkamatot tart fent és a frank erősödésének csillapítása érdekében 2009 márciusa és 2010 júniusa között devizapiaci intervenciót hajtott végre - idézi fel a korábbi fejleményeket az IMF, amely szerint 2010 márciusa és 2011 februárja között a frank reáleffektív árfolyama 10%-kal értékelődött fel. Már rövid távon kamatot kellene emelnie a svájci jegybanknak, amennyiben az országot nem érik sokkok, különösképp a svájci frankot - figyelmeztet a Valutaalap, amely hozzáteszi: a jelenlegi alapkamat szintje közép távon nem fenntartható. Mint ismert, a svájci jegybank két héttel ezelőtti ülésén a várakozásokkal összhangban nem nyúlt az irányadó rátához. Elemzők akkor úgy fogalmaztak, hogy nem kell még rövid távon kamatemeléstől tartani, de előbb-utóbb elérkezik a monetáris szigorítás ideje. A svájci kamatemelés esetleges megindulása nem túl jó hír a magyarországi frankhitelesek számára, a hosszabb futamidejű devizahitelek kapcsán ugyanis a törlesztő részletek sokkal inkább a kamatlábakra, mint az árfolyamra érzékenyek. Irigylésre méltó költségvetési helyzet Az IMF Svájcról szóló országjelentése az ország költségvetési pozíciójáról is külön szól. A Valutaalap szakértői szerint az alpesi állam fiskális helyzetére alig volt hatással a válság, és így nemzetközi összevetésben kiváló számokat tud felmutatni. A központi kormányzat tavaly 0,5%-os többletet produkált a GDP arányában és a következő években is egyensúly közeli állapotban lehet - olvasható a jelentésben, amely hozzáfűzi: az uniós módszertan szerint (ESA95) jelenleg 40% környékén áll a svájci adósságráta (GFSM módszertannal számolva 53%-on tartózkodik). -------------------------------------------------------------------------------- www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=147319
2010. november 5., péntek
IMF: már idén csökken a globális hiány
Tíz országból kilencben megindul a költségvetési hiány csökkenése a 2011-es év során - derül ki a Nemzetközi Valutaalap csütörtökön közzétett felméréséből. A világ összesített költségvetési hiánya tavaly a globális GDP 6,75% volt, ez idén 6%-ra, 2011-ben 5%-ra csökkenhet.
A vizsgált országok 60 százaléka jelezte, hogy 2010-ben országukban csökkenni fog az államháztartás hiánya, bár ez többnyire a javuló makrogazdasági helyzetnek köszönhető, vagyis annak, hogy az országok többsége idén kijött vagy kijön a recesszióból. A ciklikus komponensekkel módosított hiányszámok - vagyis, ha a GDP növekedésével nem számolunk -, a legtöbb országban azonban még inkább romlanak. Ezzel szemben a 2011-es évre tekintve már a vizsgált fejlett országok 90 százaléka mondja azt, hogy a költségvetési hiány csökkenni fog, nem csak a növekedésből eredően, de strukturálisan is javul a deficithelyzet, legalább 1 százalékpontnyi GDP-arányos mértékben. Az eladósodottság pedig különösen a fejlett országokban jellemző probléma jelenleg, ahogy az alábbi ábrán is látható a GDP-arányos államadósság színtérképén.
A vizsgált országok 60 százaléka jelezte, hogy 2010-ben országukban csökkenni fog az államháztartás hiánya, bár ez többnyire a javuló makrogazdasági helyzetnek köszönhető, vagyis annak, hogy az országok többsége idén kijött vagy kijön a recesszióból. A ciklikus komponensekkel módosított hiányszámok - vagyis, ha a GDP növekedésével nem számolunk -, a legtöbb országban azonban még inkább romlanak. Ezzel szemben a 2011-es évre tekintve már a vizsgált fejlett országok 90 százaléka mondja azt, hogy a költségvetési hiány csökkenni fog, nem csak a növekedésből eredően, de strukturálisan is javul a deficithelyzet, legalább 1 százalékpontnyi GDP-arányos mértékben. Az eladósodottság pedig különösen a fejlett országokban jellemző probléma jelenleg, ahogy az alábbi ábrán is látható a GDP-arányos államadósság színtérképén.
Az államadósság azonban tovább nő - 2011 végére 29 százalékponttal lehet magasabb a fejlett országok adóssága, mint a válság előtt, míg a feltörekvő országokban már megindul az adósságok csökkenése. A fejlett országokban átlagosan 9% volt a GDP-arányos államháztartási hiány, ez idén még csak kis mértékben indul javulásnak, 2011-ben azonban már 7% alá csökkenhet a hiánymutató.
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140941
2010. április 21., szerda
Jövőre 3,2 százalékos lehet a magyar gazdaság növekedése
A világ többi régiójához képest lassú kilábalásra számíthat az öreg kontinens, és ez igaz mind a fejlett, mind a feltörekvő európai régióra. A Nemzetközi Valutaalap ma megjelent WEO (World Economic Outlook) első fejezetében a világgazdaság növekedési lehetőségeit taglalja. 1,3 százalékkal növekedhet Európa gazdasága idén, jövőre pedig 1,9 százalékkal - számít az IMF. A feltörekvő országok növekedése kicsit túltehet ezeken a számokon, de a világ többi feltörekvő régiójához képest a növekedési kilátások igen szerények. Magyarország gazdasága idén -0,2 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nőhet. Az infláció hazánkban 2010-ben 4,3%, 2011-ben 2,5% lehet.
A fejlett európai országokban többnyire volt tér a fiskális stimulusra, a hatás mégis szerény maradt, mivel a kereslet beszűkülését ezek a lépések sem tudták megakadályozni. A legsúlyosabb visszaesést azonban azok az országok szenvedték el, amelyek egyébként is nagy külső és fiskális egyensúlytalansággal küzdöttek, és finanszírozásuk erősen függött a külföldtől, mint például a balti államok, Bulgária és Románia.
A GDP tetemes visszaesése megemelte a kibocsátás-arányos államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország). További problémát jelentett Európa gazdaságára, hogy bár több eurózóna tagországban indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni.
A javulás jelei azonban már feltünedeztek Európában is. 2009 második felében újraindult a készletek feltöltése, a világkereskedelmi forgalom normalizálódott, továbbá jól szolgálták a kilábalást a gazdaságösztönző intézkedések, és jól védték ki a súlyosabb visszaesést a nehéz helyzetbe került országok a nemzetközi szervezetek - sok esetben pénzügyi - segítségével.
A fejlett európai térség gazdasága 1 százalék körüli növekedést produkálhat idén, a feltörekvők pedig 3 százalékost. 2011-ben azonban a növekedési kilátások lényegében nem javulnak tovább. Az összesített európai adatok közt szignifikánsan kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre, visszaesésre számíthat 2010-ben Görögország, Írország, Izland, a balti államok és Magyarország is.
A fejlett európai országokban többnyire volt tér a fiskális stimulusra, a hatás mégis szerény maradt, mivel a kereslet beszűkülését ezek a lépések sem tudták megakadályozni. A legsúlyosabb visszaesést azonban azok az országok szenvedték el, amelyek egyébként is nagy külső és fiskális egyensúlytalansággal küzdöttek, és finanszírozásuk erősen függött a külföldtől, mint például a balti államok, Bulgária és Románia.
A GDP tetemes visszaesése megemelte a kibocsátás-arányos államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország). További problémát jelentett Európa gazdaságára, hogy bár több eurózóna tagországban indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni.
A javulás jelei azonban már feltünedeztek Európában is. 2009 második felében újraindult a készletek feltöltése, a világkereskedelmi forgalom normalizálódott, továbbá jól szolgálták a kilábalást a gazdaságösztönző intézkedések, és jól védték ki a súlyosabb visszaesést a nehéz helyzetbe került országok a nemzetközi szervezetek - sok esetben pénzügyi - segítségével.
A fejlett európai térség gazdasága 1 százalék körüli növekedést produkálhat idén, a feltörekvők pedig 3 százalékost. 2011-ben azonban a növekedési kilátások lényegében nem javulnak tovább. Az összesített európai adatok közt szignifikánsan kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre, visszaesésre számíthat 2010-ben Görögország, Írország, Izland, a balti államok és Magyarország is.
A 2009 októberi WEO riport óta az IMF nehezebbnek ítéli meg az európai gazdaság kilábalását. A visszaesésnek valamivel nagyobb esélye van. Ennek egyik oka a görög krízis, amely megrengeti az eurózóna és az Európai Unió stabilitását, a másik ok pedig a periférián elhelyezkedő országok továbbra is fennálló pénzügyi egyensúlytalanságai. Bár az egyensúlytalanságok kezelése lefojtja a növekedési kilátásokat, épp az előforduló újabb válságokkal szemben tesznek ellenállóvá.
A világtérképen jól látszik, hogy a fejlett piacok növekedési kilátásai jóval elmaradnak a fejlődő országokétól. Ez természetesen nem meglepő annak fényében, hogy a fejlődő országokban az átmenet természetes velejárója a kiemelkedő növekedés is.
Az IMF megfogalmaz néhány ajánlást az európai közösségek számára, mint: - Közös fiskális szabályokat kellene bevezetni az eurózónában a pénzügyi folyamatokat felügyelő rendszerrel együtt.
- Szigorú célszámok helyett stratégia a versenyképesség erősítésére. Az EU 2020-as stratégiája egy jó kiindulópont, a benne foglaltak végrehajtását nem szabad elodázni.
- A határokon átnyúló pénzügyek biztonságos működése érdekében átfogó felügyeleti, koordináló rendszert kell létrehozni.
(forrás: portfolio.hu)
2010. január 20., szerda
Nagyobb növekedésre számítanak 2010-ben
2010.01.20 19:02
Az IMF felfelé módosította idei növekedési prognózisát - számol be a Reuters az ANSA nevű olasz hírügynökség információira hivatkozva. A hírügynökség nem hivatalos információ szerint idén a korábban jelzett 3.1 százalék helyett, 3.9 százalékkal növekedhet a világgazdaság.
A Nemzetközi Valutaalap féléves gyakorisággal napvilágot látó World Economic Outlookjának soron következő száma január végén lát napvilágot, ám az olasz ANSA nevű hírügynökségnek már most sikerült megszereznie a jelentésben szereplő számokat. Az ANSA információ szerint az Egyesült Államok és Kína esetében egyaránt jóval magasabb (1.2 helyett 2.7, illetve 9 helyett 10 százalékos) növekedéssel számol most az IMF, mint tavaly októberben.
2011-es előrejelzéseinek egy részét szintén módosította az IMF - számol be az IMF. A világgazdaság és Kína esetében ugyan változatlanul (4.2, illetve 9.7) százalékos növekedéssel számol, az USA esetében például az októberi kiadványban szereplőnél alacsonyabbal (2.8 százalék helyett 2.3 százalékkal).
Az IMF felfelé módosította idei növekedési prognózisát - számol be a Reuters az ANSA nevű olasz hírügynökség információira hivatkozva. A hírügynökség nem hivatalos információ szerint idén a korábban jelzett 3.1 százalék helyett, 3.9 százalékkal növekedhet a világgazdaság.
A Nemzetközi Valutaalap féléves gyakorisággal napvilágot látó World Economic Outlookjának soron következő száma január végén lát napvilágot, ám az olasz ANSA nevű hírügynökségnek már most sikerült megszereznie a jelentésben szereplő számokat. Az ANSA információ szerint az Egyesült Államok és Kína esetében egyaránt jóval magasabb (1.2 helyett 2.7, illetve 9 helyett 10 százalékos) növekedéssel számol most az IMF, mint tavaly októberben.
2011-es előrejelzéseinek egy részét szintén módosította az IMF - számol be az IMF. A világgazdaság és Kína esetében ugyan változatlanul (4.2, illetve 9.7) százalékos növekedéssel számol, az USA esetében például az októberi kiadványban szereplőnél alacsonyabbal (2.8 százalék helyett 2.3 százalékkal).
(forrás: portfolio.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)